A cigányság reprezentációja a tankönyvekben
Javaslatok
A MONITOR –
kritikai platform és nyitott műhely a közelmúltban azt vizsgálta, hogyan
reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem és
állampolgári ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a
társadalomismeret tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és
kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére.
Kutatásunk a korábbi 2002-es vizsgálathoz képest
számadataiban javuló tendenciát mutat, a szövegrészek tartalmi
szempontból pontosodtak és mennyiségük is növekedett. A kutatásról
készült összefoglalónkból és
a roma értelmiségiek, tankönyvírók és az oktatás területén tevékenykedő
szakértők, valamint civil csoportok bevonásával szervezett három napos,
részvételen alapuló eseményünk a MONITOR live 2, (Kesztyűgyár,
június 4-6.) során azonban egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba
ható jó szándékú törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy
részében is sok az általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó
pontatlanság; szemléletmódjukat pedig szinte kizárólag a többségi
társadalom nézőpontja, gyakran paternalizmusa határozza
meg. Vizsgálatunk a 2013/14-es Nemzeti alaptanterv tankönyvjegyzéke
által megszabott oktatási anyagot helyezte a fókuszába, de emellett
igyekeztünk a 2014/15-ös tanév tankönyveit is figyelembe venni. A
tankönyvkiadás államosítása, a kötelezően választható tankönyvek
számának drasztikus csökkentése azt eredményezi, hogy a következő
tanévben a magyarországi cigányság történetéről még az eddiginél is
kevesebb információhoz jut a diákság, ugyanis többségében azok a könyvek
maradnak az oktatásban, amelyek mind a tartalom, mind a terjedelem
tekintetében problematikusak. A javuló tendencia ezzel megrekedt. Azt,
hogy a helyzet tovább romlik-e, az új kísérleti tankönyvek fogják
megmutatni.
A júniusi
esemény elsősorban pozitív üzeneteket igyekezett megfogalmazni azzal
kapcsolatban, hogy a következő évek tankönyveiben a cigányság megfelelő –
a roma kisebbség számára is vállalható – módon jelenjék meg.
Javaslatainkat
elküldtük Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és Dr.
Kaposi Józsefnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
főigazgatójának, valamint a kísérleti tankönyvek felelős kiadóinak is
azzal a céllal, hogy az új, kísérleti tankönyvek vonatkozó részeinél
vegyék figyelembe javaslatainkat, ezzel is elősegítve a cigányellenes
gondolkodás felszámolását, a multikulturális gondolkodás fejlődését és
nem utolsó sorban egy objektív, a cigányság számára is elfogadható
cigány-kép kialakulását.
Javaslataink:
- Szakmai korrektség, amely magában foglalja azt is, hogy a leegyszerűsített, sematikus leírásokkal szemben a tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai árnyaltabb, differenciáltabb szemlélettel, a tények pontosabb közvetítésével íródjanak. Általánosítások helyett konkrét, a legújabb kutatási eredményeken alapuló ismeretek közlésével támasszák alá az állításokat.
- „Tematikus gettó” helyett a roma tematikájú részek integrált megjelenítése.
- A romákat ne homogén csoportnak tekintsék; azaz homogenizálás helyett jelenítsék meg a valós társadalomszerkezetet, az árnyalatokat, illetve azt, hogy egy adott társadalmi pozíció nem csak egy nemzetiségre/etnikumra vonatkozik; és hogy egy nemzetiségben többféle társadalmi pozíció létezik.
- Világosan körvonalazódjon a többség szerepe és felelőssége a többség-kisebbség viszony alakulásában.
- A megközelítés legyen több szempontú; a tankönyv jelenítsen meg különböző nézőpontokat, késztessen nézőpont-váltásra, kritikus látásmódra, vitára és empátia gyakorlására; érvényesítse a kisebbségi nézőpontot is.
- A cigányság a tankönyvekben ne csak mint „probléma” jelenjen meg; mutassák be a cigány kultúra értékeit is mint a nemzeti kultúránkat és a mindennapi életünket évszázadok óta gazdagító elemeit.
- A tankönyvek közvetítsenek pozitív példákat és történeteket a cigánysággal kapcsolatban, valamint kapjon hangsúlyt a hazai cigányság nemzethez tartozása, kettős identitása és öntudata.
- A könyv erkölcsi-pedagógiai szándéka legyen egyértelmű és határozott; a tankönyvíró értékszemléletében tükröződjön a kultúrák sokféleségének nem pusztán problémaként, hanem értékként való tételezése és az emberi méltóság – mindenkit egyenlő mértékben megillető – feltétel nélküli tisztelete.
- A tankönyvíró értékítélete ne csak direkt „kinyilatkoztatásokban” fogalmazódjon meg: a könyv szövegei, feladatai, képanyaga adjanak lehetőséget arra, hogy a diákok maguk vonjanak le következtetéseket. A „rejtett tanterv” megvalósulásának hatékony eszközei a könyvek illusztrációs anyaga/táblázatai/grafikonjai stb. által közvetített tartalmak, melyekkel szembesülve a tanulók saját maguk alakíthatják ki (a korábbi esetleg előítéletes véleményüktől eltérő) értékrendjüket. Fontosnak tartjuk a könyvek módszertani eszköztárának kibővítését vizuális és zenei segédanyagokkal, „naprakészen” frissülő internetes anyagokkal.
- Módszertanilag a könyvek a „cselekedtető tankönyvek” irányába mozduljanak (természetesen korosztályonként és tantárgyanként változó mértékű lehet a közlő és a munkáltató részek aránya).
MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely
A javaslat támogatói:
Artemisszió Alapítvány
Autonómia Alapítvány
Cigányságkutató Intézet – Romano Instituto Alapítvány
European Roma Cultural Foundation (ERCF)
Hálózat a Tanszabadságért
Hívatlanul Hálózat
Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Magyar Kulturális Antropológiai Társaság
Magyar Pedagógiai Társaság
Romakép Műhely
Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítvány
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)
Történelemtanárok Egylete
Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány
Monitor –
kritikai platform és nyitott műhely
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.