A MONITOR felhívása

A MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely a közelmúltban végzett kutatása azt vizsgálta, hogyan reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem és állampolgári ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére. A kutatásról készült összefoglalónkból és a roma értelmiségiek, tankönyvírók és az oktatás területén tevékenykedő szakértők, valamint civil csoportok bevonásával szervezett háromnapos, részvételen alapuló eseményünk (MONITOR live 2, Kesztyűgyár, június 4-6.) során egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba ható jó szándékú törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy részében is sok az általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó pontatlanság; szemléletmódjukat pedig szinte kizárólag a többségi társadalom nézőpontja, gyakran paternalizmusa határozza meg.

Bővebben a tankönyvkutatásról: http://monitorlive.wordpress.com/fekete-pont-2014-a-ciganysag-reprezentacioja-az-altalanos-es-kozepiskolai-tankonyvekben/

Bővebben a júniusi MONITOR live 2 eseményről: http://monitorlive.wordpress.com/monitor-live-2-kesztyugyar/

A júniusi esemény során meghívott szakértőkkel és a megjelent résztvevőkkel közösen megfogalmaztunk egy „alapminimumot”, azzal kapcsolatban, hogy a következő évek tankönyveiben a cigányság megfelelő – a roma kisebbség számára is vállalható – módon jelenjék meg. (csatolva)

Arra kérnénk Önöket, hogy ha egyetértenek velünk, aláírásukkal támogassák törekvéseinket. A következő lépésben a megfogalmazott javaslatokat eljuttatjuk az illetékes személyeknek is (EMMI, a kísérleti tankönyvek szerzői stb.), reményeink szerint az Önök támogató aláírásával. Válaszaikat július 6-ig várjuk.

Üdvözlettel,

a MONITOR koordinátorai (Balázs Anna, Horváth Balázs, Menesi Luca, Varga Kriszti)

monitor.nyitottmuhely@gmail.com

http://monitorlive.wordpress.com/

https://www.facebook.com/monitor.nyitottmuhely

A csatolt dokumentum:

A cigányság reprezentációja a Nemzeti alaptanterv (NAT) hivatalos tankönyvjegyzékben meghatározott tankönyveiben, különös tekintettel a történelem, társadalomismeret és etika könyvekre

Szempontok, javaslatok

A MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely a közelmúltban azt vizsgálta hogyan reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem és állampolgári ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére.[1]

Kutatásunk a 2002-es Terestyéni-féle vizsgálathoz[2] képest számadataiban javuló tendenciát mutat, a szövegrészek tartalmi szempontból pontosodtak és mennyiségük is növekedett. A kutatásról készült összefoglalónkból és a roma értelmiségiek, tankönyvírók és az oktatás területén tevékenykedő szakértők, valamint civil csoportok bevonásával szervezett három napos, részvételen alapuló eseményünk (MONITOR live 2, Kesztyűgyár, június 4-6.[3]) során azonban egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba ható jó szándékú törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy részében is sok az általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó pontatlanság; szemléletmódjukat pedig szinte kizárólag a többségi társadalom nézőpontja, gyakran paternalizmusa határozza meg. Vizsgálatunk a 2013/14-es Nemzeti alaptanterv tankönyvjegyzéke által megszabott oktatási anyagot helyezte a fókuszába, de emellett igyekeztünk a 2014/15-ös tanév tankönyveit is figyelembe venni. A tankönyvkiadás államosítása, a kötelezően választható tankönyvek számának drasztikus csökkentése azt eredményezi, hogy a következő tanévben a magyarországi cigányság történetéről még az eddiginél is kevesebb információhoz jut a diákság, ugyanis többségében azok a könyvek maradnak az oktatásban, amelyek mind a tartalom, mind a terjedelem tekintetében problematikusak. A javuló tendencia ezzel megrekedt. Azt, hogy a helyzet tovább romlik-e, az új kísérleti tankönyvek fogják megmutatni.

A júniusi esemény elsősorban pozitív üzeneteket igyekezett megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a következő évek tankönyveiben a cigányság megfelelő – a roma kisebbség számára is vállalható – módon jelenjék meg.

Javaslataink:

1.  . Szakmai korrektség, amely magában foglalja azt is, hogy a leegyszerűsített, sematikus leírásokkal szemben a tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai árnyaltabb, differenciáltabb szemlélettel, a tények pontosabb közvetítésével íródjanak. Általánosítások helyett konkrét, a legújabb kutatási eredményeken alapuló ismeretek közlésével támasszák alá az állításokat.

2.    „Tematikus gettó” helyett a roma tematikájú részek integrált megjelenítése.

3.   A romákat ne homogén csoportnak tekintsék; azaz homogenizálás helyett jelenítsék meg a valós társadalomszerkezetet, az árnyalatokat, illetve azt, hogy egy adott társadalmi pozíció nem csak egy nemzetiségre/etnikumra vonatkozik; és hogy egy nemzetiségben többféle társadalmi pozíció létezik.

4.    Világosan körvonalazódjon a többség szerepe és felelőssége a többség-kisebbség viszony alakulásában.

5.    A megközelítés legyen több szempontú; a tankönyv jelenítsen meg különböző nézőpontokat, késztessen nézőpont-váltásra, kritikus látásmódra, vitára és empátia gyakorlására; érvényesítse a kisebbségi nézőpontot is.

6.    A cigányság a tankönyvekben ne csak mint „probléma” jelenjen meg; mutassák be a cigány kultúra értékeit is mint a nemzeti kultúránkat és a mindennapi életünket évszázadok óta gazdagító elemeit.

7.    A tankönyvek közvetítsenek pozitív példákat és történeteket a cigánysággal kapcsolatban, valamint kapjon hangsúlyt a hazai cigányság nemzethez tartozása, kettős identitása és öntudata.

8.    A könyv erkölcsi-pedagógiai szándéka legyen egyértelmű és határozott; a tankönyvíró értékszemléletében tükröződjön a kultúrák sokféleségének nem pusztán problémaként, hanem értékként való tételezése és az emberi méltóság – mindenkit egyenlő mértékben megillető – feltétel nélküli tisztelete.

9.    A tankönyvíró értékítélete ne csak direkt „kinyilatkoztatásokban” fogalmazódjon meg: a könyv szövegei, feladatai, képanyaga adjanak lehetőséget arra, hogy a diákok maguk vonjanak le következtetéseket. A „rejtett tanterv” megvalósulásának hatékony eszközei a könyvek illusztrációs anyaga/táblázatai/grafikonjai stb. által közvetített tartalmak, melyekkel szembesülve a tanulók saját maguk alakíthatják ki (a korábbi esetleg előítéletes véleményüktől eltérő) értékrendjüket. Fontosnak tartjuk a könyvek módszertani eszköztárának kibővítését vizuális és zenei segédanyagokkal, „naprakészen” frissülő internetes anyagokkal.

10. Módszertanilag a könyvek a „cselekedtető tankönyvek” irányába mozduljanak (természetesen korosztályonként és tantárgyanként változó mértékű lehet a közlő és a munkáltató részek aránya).

Budapest, 2014. június 28.

MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely
(Balázs Anna, Horváth Balázs, Kékesi Zoltán, Menesi Luca, Varga Krisztina)

---

[1] MONITOR – kritikai platform és nyitott műhely, Fekete pont 2014. A cigányság reprezentációja az általános-és középiskolai tankönyvekben, készítette: Balázs Anna, Menesi Luca, Horváth Balázs, Varga Krisztina, konzulens: Kékesi Zoltán.
http://monitorlive.wordpress.com/fekete-pont-2014-a-ciganysag-reprezentacioja-az-altalanos-es-kozepiskolai-tankonyvekben/

[2] Terestényi Tamás, Fekete pont. A középiskolai történelem- és társadalomismeret-tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai, Beszélő, 9.évf. 5. Szám (2004.május) http://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-pont

[3] http://monitorlive.wordpress.com/monitor-live-2-kesztyugyar/