A MONITOR – kritikai
platform és nyitott műhely a közelmúltban végzett kutatása azt vizsgálta, hogyan reprezentálódik a magyarországi roma közösség a
történelem és állampolgári ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a
társadalomismeret tankönyvekben: milyen terjedelemben, retorikában és
kontextusban utalnak az ország legnagyobb kisebbségére. A
kutatásról készült összefoglalónkból és a roma értelmiségiek, tankönyvírók és
az oktatás területén tevékenykedő szakértők, valamint civil csoportok
bevonásával szervezett háromnapos, részvételen alapuló eseményünk (MONITOR live
2, Kesztyűgyár, június 4-6.) során egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba
ható jó szándékú törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy részében
is sok az általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó pontatlanság;
szemléletmódjukat pedig szinte kizárólag a többségi társadalom nézőpontja,
gyakran paternalizmusa határozza meg.
A júniusi esemény során meghívott
szakértőkkel és a megjelent résztvevőkkel közösen megfogalmaztunk egy
„alapminimumot”, azzal kapcsolatban, hogy a következő évek tankönyveiben a
cigányság megfelelő – a roma kisebbség számára is vállalható – módon jelenjék
meg. (csatolva)
Arra kérnénk Önöket, hogy ha
egyetértenek velünk, aláírásukkal támogassák törekvéseinket. A következő
lépésben a megfogalmazott javaslatokat eljuttatjuk az illetékes személyeknek is
(EMMI, a kísérleti tankönyvek szerzői stb.), reményeink szerint az Önök
támogató aláírásával. Válaszaikat július 6-ig várjuk.
Üdvözlettel,
a
MONITOR koordinátorai (Balázs Anna, Horváth Balázs, Menesi Luca, Varga Kriszti)
https://www.facebook.com/monitor.nyitottmuhely
A csatolt dokumentum:
A
cigányság reprezentációja a Nemzeti
alaptanterv (NAT) hivatalos tankönyvjegyzékben meghatározott tankönyveiben,
különös tekintettel a történelem, társadalomismeret és etika könyvekre
Szempontok,
javaslatok
A MONITOR – kritikai
platform és nyitott műhely a közelmúltban azt vizsgálta hogyan
reprezentálódik a magyarországi roma közösség a történelem és állampolgári
ismeretek, az emberismeret és etika, valamint a társadalomismeret tankönyvekben:
milyen terjedelemben, retorikában és kontextusban utalnak az ország legnagyobb
kisebbségére.
Kutatásunk a 2002-es
Terestyéni-féle vizsgálathoz
képest számadataiban javuló tendenciát mutat, a szövegrészek tartalmi
szempontból pontosodtak és mennyiségük is növekedett. A kutatásról készült
összefoglalónkból és a roma értelmiségiek, tankönyvírók és az oktatás területén
tevékenykedő szakértők, valamint civil csoportok bevonásával szervezett három
napos, részvételen alapuló eseményünk (MONITOR live 2, Kesztyűgyár, június 4-6.)
során azonban egyaránt az derült ki, hogy az ez irányba ható jó szándékú
törekvések ellenére az utóbbi évek tankönyveinek nagy részében is sok az
általánosítás, elnagyolás, leegyszerűsítésből fakadó pontatlanság; szemléletmódjukat
pedig szinte kizárólag a többségi társadalom nézőpontja, gyakran paternalizmusa
határozza meg. Vizsgálatunk a 2013/14-es Nemzeti alaptanterv tankönyvjegyzéke
által megszabott oktatási anyagot helyezte a fókuszába, de emellett igyekeztünk
a 2014/15-ös tanév tankönyveit is figyelembe venni. A tankönyvkiadás
államosítása, a kötelezően választható tankönyvek számának drasztikus
csökkentése azt eredményezi, hogy a következő tanévben a magyarországi
cigányság történetéről még az eddiginél is kevesebb információhoz jut a
diákság, ugyanis többségében azok a könyvek maradnak az oktatásban, amelyek
mind a tartalom, mind a terjedelem tekintetében problematikusak. A javuló
tendencia ezzel megrekedt. Azt, hogy a helyzet tovább romlik-e, az új kísérleti
tankönyvek fogják megmutatni.
A júniusi esemény elsősorban
pozitív üzeneteket igyekezett megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a
következő évek tankönyveiben a cigányság megfelelő – a roma kisebbség számára
is vállalható – módon jelenjék meg.
Javaslataink:
1. .
Szakmai
korrektség, amely magában foglalja azt is, hogy a leegyszerűsített,
sematikus leírásokkal szemben a tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai
árnyaltabb, differenciáltabb szemlélettel, a tények pontosabb közvetítésével
íródjanak. Általánosítások helyett konkrét, a legújabb kutatási eredményeken
alapuló ismeretek közlésével támasszák alá az állításokat.
2. „Tematikus
gettó” helyett a roma tematikájú részek integrált
megjelenítése.
3.
A
romákat ne homogén csoportnak tekintsék; azaz homogenizálás helyett
jelenítsék meg a valós társadalomszerkezetet, az árnyalatokat, illetve azt,
hogy egy adott társadalmi pozíció nem csak egy nemzetiségre/etnikumra
vonatkozik; és hogy egy nemzetiségben többféle társadalmi pozíció létezik.
4. Világosan
körvonalazódjon a többség szerepe és
felelőssége a többség-kisebbség viszony alakulásában.
5.
A megközelítés
legyen több szempontú; a tankönyv jelenítsen meg különböző nézőpontokat,
késztessen nézőpont-váltásra, kritikus látásmódra, vitára és empátia
gyakorlására; érvényesítse a kisebbségi nézőpontot is.
6.
A cigányság a tankönyvekben ne csak mint
„probléma” jelenjen meg; mutassák be a
cigány kultúra értékeit is mint a nemzeti kultúránkat és a mindennapi életünket
évszázadok óta gazdagító elemeit.
7. A
tankönyvek közvetítsenek pozitív példákat
és történeteket a cigánysággal kapcsolatban, valamint kapjon hangsúlyt a hazai
cigányság nemzethez tartozása, kettős
identitása és öntudata.
8. A
könyv erkölcsi-pedagógiai szándéka legyen egyértelmű és határozott; a
tankönyvíró értékszemléletében
tükröződjön a kultúrák sokféleségének nem pusztán problémaként, hanem értékként
való tételezése és az emberi méltóság
– mindenkit egyenlő mértékben megillető – feltétel nélküli tisztelete.
9.
A tankönyvíró értékítélete ne csak direkt „kinyilatkoztatásokban”
fogalmazódjon meg: a könyv szövegei, feladatai, képanyaga adjanak lehetőséget
arra, hogy a diákok maguk vonjanak le következtetéseket. A „rejtett tanterv”
megvalósulásának hatékony eszközei a könyvek illusztrációs
anyaga/táblázatai/grafikonjai stb. által közvetített tartalmak, melyekkel
szembesülve a tanulók saját maguk alakíthatják ki (a korábbi esetleg
előítéletes véleményüktől eltérő) értékrendjüket. Fontosnak tartjuk a könyvek
módszertani eszköztárának kibővítését vizuális és zenei segédanyagokkal,
„naprakészen” frissülő internetes anyagokkal.
10. Módszertanilag
a könyvek a „cselekedtető tankönyvek”
irányába mozduljanak (természetesen korosztályonként és tantárgyanként változó
mértékű lehet a közlő és a munkáltató részek aránya).
Budapest, 2014. június 28.
MONITOR – kritikai
platform és nyitott műhely
(Balázs Anna, Horváth Balázs, Kékesi Zoltán, Menesi Luca, Varga Krisztina)
